Hála Istennek egyre többen látogatják ezt a blogot, úgyhogy engedelmetekkel folytatnám okfejtésemet.
Szóval a weben kétféle látogató létezik szerintem:kóválygó és tudatos látogató. Előző kategóriába tartozók igazán nem ismerik a webet, vagy még csak kóstolgatják, vagy nem is igénylik (pl: életkoruk, lehetőségeik) miatt a jobb, alaposabb megismerést. Általában egy-két weboldalt látogatnak, leveleznek "szörfözgetnek" ritkán alkalmazzák tudatosan (pl.: keresésre) a világháló adta lehetőségeket.
A másik kategóriába azok tartoznak, akik tudják, hogy MIKOR, MIÉRT és MIRE használják, használhatják a webet, akik tartalom és tartalom között különbséget tudnak tenni, akiket nem vakít el egy-egy hangzatos cím, viszont értékelik a jó szolgáltatásokat izoláltan is egy egyész weblap keretein belül is! Ami érdekes, hogy a tudatos látogatók nem a legrégibb webhasználók. nincsen ebben semmi különös, nem az első Mercedes használó lett az, aki a leghatékonyabban vezette azt az autótípust, nem a penicillin felfedezője alkalmazta először és hatékonyan azt a gyógyításban.
És tudod mi az érdekes még? Először mindenki csak kóválygó a weben és csak később lesz belőle esetleg tudatos látogató.
De nem mindenkiből! Nem mindenki tud túllépni azon a szinten, hogy csak céltalanul lépegessen a weboldalak között, rendszertelenül és logikátlanul használjon webes szolgáltatásokat. Bizonyos szempontból ők az internet legjobb szereplői - a nyerészkedők, cápák, csalók szempontjából. Ők azok, akiket a legjobban "leveszik" a webes fizetős szolgáltatásokkal, akiknek a legtöbb adata vész el, akiknek a legtöbb vacak, silány szolgáltatást eladják, vagy nyújtják folyamatosan a weben keresztül. Ezeket nevezem én lúzereknek, hiszen igazából vesztesei a webnek, nem úsznak (maradva missparker példamondatánál), hanem sodródnak az árral, a hullámok ide-oda csapkodják őket.
Én láttam már mukit a tengerparton, akit az 5-6 méteres hullámok hülyére pofoztak és amikor kimászott a vízből, akkor megpróbálta előadni, hogy mennyire jó volt neki és mennyire az történt, amit ő akart. Hát, mondhatom szánalmas és nevetséges volt.
Na, de beszéljünk inkább a másik kategóriáról: a tudatos felhasználókról. Ők azok, akiknek nem mindegy, hogy mi a tartalom, nem rögtön az első találatra klikkelnek a keresők eredménylistájában. Kereséseknél célirányosan keresnek és viszonylag stabil a rendszeresen látogatott weboldalaik köre, viszonylag hamar és maradandóan alakítják ki a maguk webes mikrokörnyezetét. Ők az igazi júzerek, akik HASZNÁLJÁK a webet és nemcsak élnek vele. Akik tudják miképp "szelidítsenek meg" 5-6 méteres hullámokat és akiknek sikerül élvezni is az úszást a hullámverésben. Ők azok, akik nem "esznek meg" mindenféle reklámokat, de ismernek jó és figyelemfelkeltő reklámokat a weben, akik nem mindenféle weboldalakon szórják szét az információkat, adataikat, de ismerik és figyelemmel kísérik az információkat.
Egyszóval ők azok, akik a rendszert tényleg használják. És tudod, mi a poén? Hogy ők tudják meghatározni a kóválygók útválasztását is, ők azok, akik meg tudják mutatni a tudatos webhasználatot. Ők azok, akiket lehet, hogy a marketingesek gyűlölnek, hiszen nem mindent és mindenhonnan vásárol, nem mindenhova regisztrál.
Ha én marketinges lennék, biztos, hogy ezeket az igazi júzereket céloznám és figyelném, mert az ő véleményük, látogatási szokásuk az, ami a jövő tudatos webhasználóit jellemzi majd. Ők azok, akik képesek formálni jó értelemben a kóválygók véleményét, ők azok, akik a hullámokban vergődőkből igazán jó hullámlovasokat faragnak! Egyre többen vannak, egyre tudatosabbak.
Olyan ez, mint amikor az ember felfedezte a tüzet: először valószínűleg térdre borult előtte, félt tőle, majd elkezdte próbálgatni, ahogyan a kóválygók teszik a webbel. Próbálgatás közben többen megégették magukat, többen örökre búcsút vettek a tűztől és hátralevő életükben nyers mamuthúson éltek...
De azok, akik megszelídítették a tüzet, akik elkezdték tudatosan használni! Akik rájöttek arra, hogy a tűz van értük és ők határozhatják meg, hogy mikor és hogyan használják! Ugye értitek a különbséget?
Nos, kedves blogolvasók, ugyanezt látom a webbel is: legyünk hát inkább júzerek, mint azok, akik megégetik vele magukat...